Miért élve főzik meg a homárt?

Közzétette : | 0 Hozzászólás | On : 2018-07-16 | Kategória : Cikkek

Harcos vegetáriánusok egyik kedvenc illusztrációja a húsevés barbárságára, hogy a homárt hagyományosan élve szokás beledobni a forrásban levő vízbe és így megfőzni. Felesleges és értelmetlen állatkínzás? Hát, a jelzőkkel lehet vitatkozni.

A homár élve megfőzésének szokása azért alakult ki, mert amikor annak idején nem élve vagy szuperfrissen főzték meg őket (150-200 éve még a legolcsóbb igénytelen szemétkajának tartották, nem a kulináris élvezetek csúcsának), annak csúnya rosszullétek, és akár halál is lehetett a vége. A homár húsában ugyanis egy csomó, alapban ártalmatlan baktérium él, nagyjából úgy, ahogy a mi bélrendszerünk is tele van velünk szimbiózisban élő mikroorganizmusokkal. A homár baktériumai a gazdatest elpusztulásakor eszement iramban kezdenek el szaporodni, és eközben olyan méreganyagokat választanak ki, amit a főzés hője nem semlegesít. Vagyis egyszerűen biztonságosabb élve megfőzni.

Ami persze nem jelenti azt, hogy muszáj is lenne. Új-Zéland és Svájc már betiltotta az élvefőzést, és azt írják elő az ilyesmivel foglalkozó éttermeknek, hogy főzés előtt közvetlenül elektromos árammal, vagy “az agy mechanikus megsemmisítésével” végezzék ki az állatot. Így kevésbé kegyetlen a módszer, de az élelmiszerbiztonság nem sérül.

Arról régóta vitáznak a kutatók, hogy a homár érzi-e egyáltalán az élve megfőzéssel járó, minden bizonnyal pokoli fájdalmat. Az biztos, hogy nem úgy érzi, ahogyan mi éreznénk (embereknél ez úgy működik, hogy a szervezet az extrém hőhatásra azzal reagál, hogy a bőr érzékelőidegeit érzékenyebbé teszi, így a fájdalom még erősebb lesz; az égési sérültek fájdalomcsillapítása nagyon komoly kihívás az orvosok számára). De ha nem is úgy fáj neki, ahogy nekünk fájna, az valószínűnek látszik, hogy magát a testét érő sérülést érzékeli, és megpróbálja elkerülni az állat.

Az viszont egyértelműen csak városi legenda, hogy a homár főzés közben fájdalmában ad ki borzasztó, sikolyra emlékeztető hangokat. Biológusok szerint az állat egyszerűen képtelen ilyen hang kibocsátására, nincsenek is hangképző szervei. A “sikoly” valójában a forróság hatására a gyomrában kitáguló, és a páncélja résein át távozó levegő hangja.

Jó étvágyat!

Oszd meg ezt a bejegyzést!